A felhasználói kényelem érdekében cookie-kat használunk. A webhely böngészésével Ön elfogadja a használatukat. Sütikezelési tájékoztató

FLAVONOIDOK

Mik azok Flavonoidnok?



Étrendünk számos különféle anyagot tartalmaz, amelyek antioxidáns hatásúak, vagy képesek a szabadgyökök eltávolítására. Az étrendünkben előforduló antioxidánsok egyik legjelentősebb képviselője a C-vitamin, a tokoferolok (E-vitamin), a karotinoidok (A-vitamin forrás) és különösen a flavonoidok.1
A flavonoidok növényekben keletkező anyagok, amelyek fő funkciója a káros külső hatásokkal (UV-sugárzással) szembeni védelem, a belső környezet stabilitásának fenntartása (szabadgyökök semlegesítése). Napjainkban több mint 4000 flavonoidot ismerünk, amelyek közül számosat intenzíven tanulmányoznak, mivel a leghatékonyabb antioxidánsok közé tartozik.
A nevüket a latin „flavus” – azaz: sárga szóból kapták, mivel természetüknél fogva sárga színűek.
A flavonoidok különböző típusai és formái, amelyeket időnként bioflavonoidoknak is neveznek, számos növényben megtalálhatók, azokat is beleértve, amelyek étrendünk részét képezik.
Legismertebb forrásai:

  • erdei gyümölcsök
  • borszőlő
  • citrusfélék
  • kakaóbab
  • földimogyoró
  • petrezselyem
  • vöröshagyma

Mindezek mellett a teanövények is nagyon hatékony flavonoidokat tartalmaznak.

MAMABK1812_banner_mutaciok_6szog_01_v1.g
MAMABK1812_banner_mutaciok_6szog_02_v1.g
MAMABK1812_banner_mutaciok_6szog_03_v1.g

Gyógyászati felhasználásának története

A flavonoidok gyógyászati célokra történő használatáról szóló dokumentumok többszáz évesek. Számosat közülük gyulladáscsökkentő hatásukért alkalmaztak, és betegségek egész sora esetén javasolták.

Az elmúlt 30 évben a modern biokémiai eljárások lehetővé tették a flavonoidok a szövetekre, sejtekre és egyes sejtszerkezetekre kihatásának a tanulmányozását. Ez a felmérés a tudományos munkák, kutatások terén széles körű eredményeket hozott. 2015-ben például több mint 6000 szakmai cikk jelent meg a témában.

.

Bezár

A kutatás elsősorban a flavonoidok és flavonoid-komplexek használatára irányul, az alábbi betegségek megelőzését, gyógykezelését illetően: 

  • szív- és érrendszeri betegségek (ateroszklerózis),
  • anyagcsere-zavarok (cukorbetegség, elhízás),
  • neurodegeneratív betegségek (Alzheimer-kór és Parkinson-kór),
  • krónikus gyulladások,
  • vírusos és bakteriális fertőzések (például humán papillómavírus),
  • onkológiai betegségek.

Bezár

Antioxidáns tulajdonságok

Kutatások bizonyítják, hogy a flavonoidok képesek lekötni az oxigén és a zsírsavak szabadgyökeit, melyek köszönhetően hatékony antioxidánsnak számítanak.2   Védelmet nyújtanak a sejtek számára a környezet külső és belső káros hatásaival szemben

Gyulladásenyhítés

A gyulladás a szervezet válasza különféle baktériumok, vírusok jelenlétére, sérülésekre, mérgező anyagokra, de az immunrendszer olyan reakcióira (túlérzékenység) is, ami szövetkárosodáshoz vezethet.3
A krónikus gyulladás olyan betegségekkel kapcsolatos, mint például a reumás ízületi gyulladás, bronchiális asztma, ateroszklerózis, Alzheimer-kór, illetve onkológiai megbetegedések.4-6
A kutatások eredményei az mutatják, hogy a flavonoidok gyulladásra gyakorolt jótékony hatása megakadályozhatja a szövetek károsodását, és segíthet az immunrendszer működésének normalizálásában, miközben hasonló hatásmechanizmussal rendelkeznek, mint a szteroid mentes, gyulladáscsökkentő gyógyszerek.7

Baktérium- és vírusellenes hatás

A flavonoidok bizonyított antibakteriális és vírusellenes tevékenységet fejtenek ki.

A katechin például, melynek forrása a zöld tea, hatékony az élelmiszerekből származó baktériumok ellen, ezért kedvező hatással vannak a gasztronintesztinális (emésztőcsatornával kapcsolatos) rendellenességekre.

Bezár

MAMABK1812_banner_mutaciok_6szog_04_v1.g
MAMABK1812_banner_mutaciok_6szog_05_v1.g
MAMABK1812_banner_mutaciok_6szog_06_v1.g

Hol segíthetnek a flavonoidok?

Szív- és érrendszeri betegségekben

Közismert a jótékony hatásuk az érfalakra, ahol csökkenthetik az ateroszklerotikus plakkok képződését, csökkentve így a szív-infarktus vagy agyvérzés kialakulásának a veszélyét.
2014-ben tették közzé a klinikai tanulmányok eddigi legnagyobb átfogó elemzését (ún. meta-analízis), amelyek a flavonoidok használata és a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása közötti kapcsolatot követték nyomon.
Az elemzés bizonyította, hogy a flavonoidok bevitele a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának veszélyétjelentősen csökkenheti.

Daganatos betegségekben

A flavonoidokat, különösen a Camellia sinensis (kínai teacserje) nevű növény katechin-kivonatait, valamint a tumor növekedése közötti viszonyt az 1980-as évek óta intenzíven tanulmányozzák. A teafogyasztás mértéke és a daganatos megbetegedések előfordulása közötti viszonyt napjainkban is vizsgálják, klinikai kutatások jelenleg is folyamatban vannak.

Anyagcsere-betegségekben

A zsigeri (szervi) zsír túlzott mennyisége anyagcserezavarokhoz társulhatnak, ezek az anyagcserezavarok pedig a szív- és érrendszeri betegségek nagyfokú veszélyéhez vezetnek. 

A tealevél-kivonat az emberi anyagcserére és biokémiai folyamatokra számos jótékony hatással van. Csökkentheti az energiafelvételt, egyúttal az energia kibocsátást és a zsírégetést is növeli. A kivonatban található flavonoidok hozzájárulhatnak az anyagcsere folyamatok megfelelő működéséhez. 

Agyi betegségekben

Az összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy az oxigén reaktív fajtái részt vesznek a neurodegeneratív megbetegedések, mint például az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór kialakulásában.1  A teából kivont flavonoidok semlegesítik a szabadgyököket, és enyhítik azok negatív hatását, neuroprotektív hatást fejthetnek ki.13, 14

 

Fertőző betegségekben

A flavonoidok hatással lehetnek a baktériumok osztódására, sejtmembránjukra és metabolizmusukra, ezáltal jó antibakteriális aktivitást fejtenek ki.
Számos tanulmány létezik, amelyek a flavonoidok az emberi szervezet immunrendszerére kifejtett hatásával foglalkozik.

Bezár

Elég flavonoidot viszünk be a szervezetünkbe?

Flavonoidokat a növényi eredetű élelmiszerek jóvoltából mindennapi gyakorisággal viszünk be a szervezetünkbe. A kérdés az, hogy milyen konkrét anyagokat vagy anyagcsoportokat és milyen mennyiségben vigyünk be. A múltban elvégzett kutatások kimutatták, hogy a flavonoidok folyamatos bevitele leggyakrabban a küszöbérték alatt van, szinte biztos, hogy a természetes forrásokból nem vagyunk képesek rendszeresen elegendő mennyiségű flavonoidot bevinni. Ha tehát gyógyhatásukat kívánjuk hasznosítani, úgy az étrendkiegészítők használatának lehetősége merül fel. Előnyös olyan komplex készítmények bevitele, amelyekben az egyes flavonoidok a természetes bevitelük során kölcsönösen pozitívan befolyásolhatják egymás hatását. Mivel ezek növényi eredetű, természetes, a kémiai szerkezetüket illetően nem toxikus jellegű anyagok, így a biztonságosságukat illetően az emberi szervezetre kifejtett hatásuk nem jelent problémát.

A „flavonoidok” kifejezés megadásával a böngészőnkben a szakmai cikkeket illetően munkák tízezreire bukkanhatunk, amelyek a szív- és érrendszeri, metabolikus és neurodegeneratív megbetegedésekre, az immunrendszerre, a krónikus gyulladásokra és daganatos megbetegedésekre kifejtett hatékonyságával foglalkoznak. Az emberi szervezetben a flavonoidok által kifejtett hatások tanulmányozásának széleskörűsége és mélysége bámulatra méltó.

A táplálékkiegészítők lehetőséget nyújthatnak konkrét típusú flavonoidok bevitelére, amelyek az egyes szervrendszerekre bizonyítottan hatékonyan hatnak és flavonoidok által nyújtott antioxidáns tulajdonságok jótékony hatását mi is hasznosíthatjuk.   

Bezár

Irodalom

  1. Gülcin I Antioxidant activity of food constituents: an overview, Arch Toxicol, 2012
  2. Lachman J et al. Natural antioxidants – important food constituents in human nutrition for healthy life in the beginning century. ČZU Praha, 75-90, 2004.
  3. Medzhitov, R. Origin and physiological roles of inflammation. Nature 2008, 454, 428-435.
  4. Medzhitov, R. Origin and physiological roles of inflammation. Nature 2008, 454, 428-435.
  5. Libby, P.; Ridker, P.M.; Maseri, A. Inflammation and atherosclerosis. Circulation 2002, 105, 1135-1143.
  6. Azizi, G.; Navabi, S.S.; Al-Shukaili, A.; Seyedzadeh, M.H.; Yazdani, R.; Mirshafiey, A. The role of inflammatory mediators in the pathogenesis of alzheimer's disease. Sultan Qaboos Univ. Med. J. 2015, 15, e305-e316.
  7. Maroon, J.C.; Bost, J.W.; Maroon, A. Natural anti-inflammatory agents for pain relief. Surg. Neurol. Int. 2010, 1, 80.
  8. Kurek A et al. New antibacterial therapeutics and strategies. Pol J Microbiol. 2011;60(1):3-12.
  9. Jiang W et al. Dietary flavonoids intake and the risk of coronary heart disease: a dose-response meta-analysis of 15 prospective studies. Thromb Res. 2015 Mar;135(3):459-63. doi: 10.1016/j.thromres.2014.12.016. Epub 2014 Dec 23.
  10. Lei Lei et al. Flavan-3-ols consumption and cancer risk: a meta-analysis of epidemiologic studies. Oncotarget. 2016 Nov 8; 7(45): 73573–73592.
  11. Hodgson JM, Croft KD Tea flavonoids and cardiovascular health. Mol Aspects Med. 2010 Dec;31(6):495-502. doi: 10.1016/j.mam.2010.09.004. Epub 2010 Sep 15.
  12. Oteiza PI et al. Flavonoids and the gastrointestinal tract: Local and systemic effects. Mol Aspects Med. 2018 Jan 12
  13. Bakhtiari M et al. Protective effects of flavonoids against Alzheimer's disease-related neural dysfunctions. Biomed Pharmacother. 2017 Sep;93:218-229
  14. Shahpiri Z et al. Phytochemicals as future drugs for Parkinson's disease: a comprehensive review. Rev Neurosci. 2016 Aug 1;27(6):651-68
  15. Barbieri R et al. Phytochemicals for human disease: An update on plant-derived compounds antibacterial activity. Microbiol Res. 2017 Mar;196:44-68
  16. Zakryan H et al. Flavonoids: promising natural compounds against viral infections. Arch Virol. 2017 Sep;162(9):2539-2551

Bezár